Elbocsájtottak. Jogosult vagyok-e végkielégítésre?

Végkielégítés

(1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya

a) a munkáltató felmondása,

b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy

c) * a 63. § (1) bekezdés d) pontja

alapján szűnik meg.

(2) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve

a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §),

b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (132. §) három hónapot meg nem haladó

tartamát. *

(3) A végkielégítés mértéke

a) legalább három év esetén egyhavi,

b) legalább öt év esetén kéthavi,

c) legalább tíz év esetén háromhavi,

d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,

e) legalább húsz év esetén öthavi,

f) legalább huszonöt év esetén hathavi

távolléti díj összege.

(4) A végkielégítésnek a (3) bekezdés

a) a)-b) pontban meghatározott mértéke egyhavi,

b) c)-d) pontban meghatározott mértéke kéthavi,

c) e)-f) pontban meghatározott mértéke háromhavi

távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony az (1) bekezdésben meghatározott módon és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

(5) Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha

a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy

b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

A törvény alapján végkielégítés akkor jár, ha a munkavállaló munkaviszonya
1. a munkáltató felmondása,
2. a munkáltató jogutód nélküli megszűnése folytán, illetve azért szűnik meg, mert
3. a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem e törvény hatálya alá tartozik
4. ha a munkaviszonyát jogszerűen szünteti meg azonnali hatállyal [Mt. 78. § (3) bekezdés], illetve
5. hogyha a munkaviszonyát a munkáltató jogellenesen nem felmondással szüntette meg.

A végkielégítés összege a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függ. Ennek mértéke emelkedve legalább 3 év esetén 1 havi, legalább 5 év esetén 2 havi, legalább 10 év esetén 3 havi, legalább 5 év esetén 4 havi, legalább 20 év esetén 5 havi, míg legalább 25 év esetén 6 havi távolléti díj. Ez azonban az előbbiek szerint a felek megállapodása vagy kollektív szerződés alapján magasabb összeg is lehet.
Végkielégítésre jogosító idő számításáról szól a BH 1995.438. számú eseti döntés a kisszövetkezetnél fennálló tagsági viszony, míg a BH 1994.705. számú eseti döntés a termelőszövetkezeti tagsági viszony vonatkozásában.

A végkielégítés törvényi mértéke aszerint emelkedik sávosan a védett korú munkavállaló esetében, hogy mennyi év van még hátra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évig. A törvény szerint legalább 3 év esetén megállapított 1 havi és 5 év esetén megállapított 2 havi végkielégítés mértéke további 1 havi, a legalább 10 év esetén járó 3 havi és legalább 15 év esetén járó 4 havi végkielégítés további 2 havi, a legalább 20 év esetén járó 5 havi és a legalább 25 év esetén járó 6 havi végkielégítés további 3 havi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a végkielégítésre alapot adó módon a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg.

kinglaw

Tapasztalt védő ügyvédre van szüksége? Forduljon hozzám.