Sikkasztás

Sikkasztás

372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást kisebb értékre vagy
b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen
követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást nagyobb értékre,
b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy
c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre
követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást jelentős értékre,
b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy
c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy
b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon
követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy
b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon
követik el.

A sikkasztás jogi tárgya a tulajdonjog, amelyet a tettes azonban - a lopással ellentétben - nem a birtokláson keresztül sért, mert jogszerűen van a dolog birtokában. A sikkasztó tehát a dolog tulajdonosa engedélyével, annak tudtával birtokolja az adott dolgot. Ellenkező esetben lopásról beszélnénk.

A sikkasztás elkövetési tárgya idegen, ingó (lásd 1/2005. BPJE határozat) és értékkel bíró dolog, amely a tettes birtokában van. A dolog fogalmára s jellemzőire a lopásnál kifejtettek az irányadók. A sikkasztás esetében külön is említendő, hogy mivel a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági (pl.: KFT. BT. stb.) társaságok és az alapító(k) vagyona elkülönül, a jogi személy vagyona az alapító(k) felé idegennek minősül (BH1999. 441., BH1997. 61.). Ennek következtében részben a saját cégünkből sem vehetünk ki jogcím nélkül pénzt, vagyontárgyat stb.

Sikkasztás esetében az adott dolgot tehát valakire rá kell bízni. Rábízás lehet pl. a letét szabályai szerinti megőrzés, a megbízási szerződés alapján történő kezelés vagy gondozás, a munkáltató által a munkavégzéshez átadott eszközök használata és őrzése (BH2002. 347.), a fuvarozási szerződés keretében való szállítás (BH1992. 15.), a bizomány, a tulajdonjog fenntartásával kötött adásvétel (BH2006. 276.), a szerződést biztosító óvadék vagy kézizálog, a bérleti vagy haszonbérleti jogviszony, a biztosítási ügyletkötőnek – és utazási vállalkozónak – átadott összeg. A rábízás kereteinek, tartalmának a megállapításához, és ez alapján a büntetőjogi felelősség vizsgálatához esetről esetre a konkrét polgári jogi jogviszony gondos elemzése szükséges.

A sikkasztásnak két - vagylagos kapcsolatban álló - elkövetési magatartása van - azaz kétféleképpen követető el . Az egyik a jogtalan eltulajdonítás a másik pedig a dologgal való sajátjaként rendelkezés.

A sikkasztás csak szándékosan követhető el. A szándéknak át kell fognia a tényállás összes ismérvét. A haszonszerzésre törekvést takaró egyenes szándék mellett az eshetőleges szándéknak is lehet gyakorlati jelentősége (pl. a pénzt saját célra felvevő pénztáros esetében, aki másnap vissza akarja tenni az összeget).

A cselekmény minősítése során természetesen jelentősége van a dolgok értékének.
a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,
b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,
c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,
d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,
e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős az érték.

Gyakorlati példák:

Sikkasztásnak minősül, ha a munkavállaló részére adott céges telefont a munkavállaló értékesíti. Sikkasztásnak minősül az is, ha a gazdasági társaság bankszámla felett rendelkezési joggal bíró tagja, ügyvezetője a cég pénzét elkölti. Sikkasztásnak minősül az is, ha a vállalkozónak építőanyagra átadott készpénzzel elszámolni nem tud.

kinglaw

Tapasztalt védő ügyvédre van szüksége? Forduljon hozzám.