Előkészítő ülés

Mit jelent az előkészítő ülés?

Az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen – a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti a váddal kapcsolatos álláspontját, és – közreműködhet a büntetőeljárás további menetének alakításában. Kötelező előkészítő ülést tartani minden büntetőügyben. Kivétel: azok az eljárások, ahol a vádlott ismert helyen külföldön van, vagy tartózkodási helye ismeretlen a büntetőeljárás a távollétes eljárás szabályai szerint folyik. Az előkészítő ülést a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül kell megtartani.

Ha a vádlott beismeri a vád tárgyává tett bűncselekményt és lemond a tárgyaláshoz való jogáról és a bíróság általi elfogadás esetén nincs tárgyalás: a bíróság már az eljárás ezen szakaszában is meghozhatja az ítéletet. Gyakran előfordul, hogy az ügyészség alternatív indítványt terjesztem elő a vádlott beismerő vallomása esetén (pl.: Ítélje a vádlottat 300 ezer forint pénzbüntetésre, és tiltsa el a közügyek gyakorlásától) Ebben az esetben, ha a vádlott a vádirattal egyezően teljes körű beismerő vallomást tesz, és a bíróság elfogadja azt, akkor az ügyészi indítványtól súlyosabb büntetés nem szabható ki, enyhébb természetesen igen.

A bűnösséget nem vagy csak részben beismerő vádlottnál előtérbe helyeződik a későbbi tárgyalás megtartásának tényleges előkészítése a bizonyítás irányának és kereteinek meghatározásával. Elkerülhető így a szükségtelen bizonyítás felvétele a tárgyaláson. Az előkészítő ülésen a védelemnek elő kell terjeszteni a bizonyítási indítványait ennek elmulasztása esetén a későbbi szakaszban előterjesztett bizonyítási indítványok miatt rendbírsággal sújtható, illetve a bizonyítási indítvány elutasítható.

A vádlottra irányadó szabályok az előkészítő ülésen:
A vádlott részvétele kötelező. Az előkészítő ülés nem tartható meg a vádlott távollétében, erről a vádlott nem mondhat le. Ha a vádlott az előkészítő ülésen nem jelenik meg, a bíróság intézkedik a vádlott megjelenésének biztosítása iránt: – a bíróság telefonon is keresheti a vádlottat, de – rendelkezhet a vádlott elővezetéséről, és – elfogató parancs kibocsátására is van lehetőség.
A megjelent vádlottakra nézve az előkészítő ülés megtartható, de a meg nem jelent vádlottra a bíróság elhalasztja az előkészítő ülést. Több vádlottas ügyben az előkészítő ülés vádlottanként külön-külön is megtartható. Ilyenkor az ügyek elkülönítésével a beismerő vádlott vagy vádlottak ügye külön-külön is befejezhető. Azon vádlottra, akinek a megjelenése az adott határnapon ésszerű időn belül nem biztosítható, a bíróság az előkészítő ülés megtartását elhalasztja és új időpontot tűz.

A védő részvétele: ha az eljárásban meghatalmazott vagy kirendelt védő vesz részt, az előkészítő ülésen kötelező a jelenléte. A bíróság rendel ki védőt: – ha a vádlott ezt indítványozza – a bíróság szükségesnek tartja a bűnösség beismerésével és a bizonyításról való lemondással kapcsolatos terheli nyilatkozat jelentősége miatt. Az előkészítő ülés nem tartható meg a vádlott védőjének a távollétében.

A sértettet a bíróság értesíti az előkészítő ülés határnapjáról A sértett a polgári jogi igényét az előkészítő ülésen előterjesztheti, erre a bíróság őt még az értesítésben figyelmezteti. A sértettet ilyenkor magánfélnek nevezzük. A magánfél a polgári jogi igényét azon az eljárási cselekményen terjesztheti elő, ahol először jelen volt vagy jelen lehetett: ez lehet az előkészítő ülés. Ha ezen nem jelenik meg és az igényét nem jelenti be már csak polgári bíróság előtt érvényesítheti.
Tanúkat a bíróság nem idéz az előkészítő ülésre, mert a vádlott kihallgatásán túl bizonyítást nem folytat.

Az előkészítő ülés menete:
Az ügyész – ismerteti a vád lényegét – megjelöli a vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit – indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri.

A bíróság az előkészítő ülésen kihallgatja a vádlottat. A bíróság a kihallgatás
megkezdésekor a következőkre figyelmezteti a vádlottat:

1. nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta,

2. a vallomás megtagadása az eljárás folytatását nem akadályozza, és nem érinti a terhelt kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát,

3. ha vallomást tesz, bizonyítékként felhasználható, amit mond, illetve rendelkezésre bocsát,

4. mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, kegyeleti jogot hamis tényállítással nem sérthet

5. az előkészítő ülésen beismerheti a bűnösségét abban a bűncselekményben, amely miatt ellene vádat emeltek, és a beismeréssel érintett körben lemondhat a tárgyaláshoz való jogáról,

6. ha a bíróság a bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozatot elfogadja, akkor a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálja,

7. ha nem ismeri be a bűnösségét a váddal egyezően, akkor az előkészítő ülésen előadhatja a védekezése alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, valamint bizonyítás lefolytatását, illetve bizonyíték kirekesztését indítványozhatja, 8. az előkészítő ülést követően a bizonyítás lefolytatására, illetve bizonyíték kirekesztésére a büntetőeljárási törvénnyel ellentétesen előterjesztett indítvány esetén a bíróság a tényállás tisztázásához nem szükséges indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja, illetve a tényállás tisztázásához szükséges indítvány eljárás elhúzására alkalmas előterjesztése miatt rendbírságot szabhat ki.

A vádlott figyelmeztetését követően a bíróság nyilatkoztatja a vádlottat arról, hogy – beismeri-e a bűnösségét a vád tárgyává tett bűncselekményben – lemond-e a tárgyaláshoz való jogáról. A vádlott a bűnösség kérdésében háromféle módon nyilatkozhat:

1. A váddal egyezően beismeri a bűnösségét
2. Nem ismeri be a bűnösségét
3. Részben ismeri be a bűnösségét

A vádlott az előkészítő ülésen nem köteles vallomást tenni, élhet a hallgatás jogával, vagy tagadhatja a bűnösségét.

Eljárás a bűnösség váddal egyező beismerése esetén:
Ha a vádlott a váddal egyezően valamennyi vád tárgyává tett bűncselekményben beismeri a bűnösségét, és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról lemond a bíróság e tény, az eljárás ügyiratai, valamint a vádlott kihallgatása alapján vizsgálja meg, hogy a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadja-e – ha a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadja erről végzést hoz a végzés ellen nincs helye fellebbezésnek – ha a bíróságnak aggálya van a vádlott beismerő nyilatkozatával annak elfogadását megtagadja erről végzést hoz a végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

Eljárás bűnösségét tagadó vádlott esetében
Ha a vádlott a bűnösségét az előkészítő ülésen nem ismerte be, az nem akadálya annak, hogy az eljárás folyamán a későbbiekben a bűnösségét bármikor beismerje. Az előkészítő ülésen a vádlott és a védő – előadhatja a védekezés alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, – indítványt tehet a bizonyítás lefolytatására és egyéb eljárási cselekményekre, – megjelölheti a vádiratban szereplő azon tényeket, amelyek valóságát elfogadja, – indítványt tehet bizonyíték kirekesztésére.
Bizonyítási indítvány az előkészítő ülést követően: – a tény vagy a bizonyíték az előkészítő ülést követően keletkezett, – az indítványozó önhibáján kívül az előkészítő ülést követően szerzett arról tudomást, – valamely más bizonyítási eredményének cáfolatára szolgál és arra alkalmas. A késedelmesen előterjesztett bizonyítási indítvány esetében a tudomásszerzést és az önhiba hiányát valószínűsíteni kell. Az előterjesztés határideje 15 nap.

A bíróság a vádlott nyilatkozata alapján és az ügyész észrevételének meghallgatása után – a tárgyalást nyomban kitűzheti, és ha megtartásának nincs akadálya, azt nyomban megtarthatja – megállapíthatja a bizonyítás keretét és terjedelmét, valamint a bizonyítás felvételének sorrendjét – mellőzheti a bizonyítást az ügyész, a vádlott és a védő által valósnak elfogadott tények tekintetében, és az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége 3.

Eljárás a bűnösség részbeni beismerése esetén
Egy vádlott több bűncselekménye esetén – részbeni beismerés és lemondás a bizonyítás esetén ezt a bíróság végzéssel elfogadja és erre nem folyik bizonyítás a továbbiakban – el nem ismert bűncselekményekre általános szabályok szerint bizonyítás.
Több vádlott esetén – a beismerő és a bizonyításról lemondó vádlottal szemben az eljárás befejezhető – a be nem ismerő vádlottakkal szemben az eljárás az általános szabályok szerint folyik a továbbiakban folyamatban lévő ügyben a korábbi vádlott-társak vallomása felhasználható.
A fentiek alapján látható, hogy az új büntetőeljárási törvény hatálybalépésével a perrendi szabályok jelentősen megváltoztak. A védőknek alapos felkészülésre, és a perrendi szabályok maradéktalan ismeretére van szükség. Fontos tehát, hogy a megfelelő ügyvédet találjon, akivel a védekezés irányát jóval az előkészítő ülést megelőzőén meg tudják tervezni.

kinglaw

Tapasztalt védő ügyvédre van szüksége? Forduljon hozzám.